Yobaín Vázquez Bailón
Ka’alikil kuxliken beey juntúul máak oksaj óoltik katóolikóo romanoil tuukule’ biinja’anen in wu’uy miisao’ob, nóobenao’ob yéetel rosarioo’ob, ba’ale’ mix juntéen in wil u xíimbal, ka’alikil u machmaj u k’abo’ob, ka’atúul ko’olel u yaabilmajubáajo’ob yóok’ol u bejil je’el ba’axak réeligioso kúuchil. Walkila’, oka’anen ichil éepiskopaal najil k’uj, te’elo’ jk’iin José Vieirae’ tu t’anaj ka’atúul ko’olel ti’al ka náats’ako’ob tu’ux yaan mayakche’. Ka’atúul griingao’ob -ma’ j-a’alaj ba’ali’, chéen beey u ya’alalti’obi’- ts’o’ok maanal 25 ja’abo’ob múul yanako’obi’. Jk’iine’ tu k’a’aytaj ma’ táan u xáantal ken xi’iko’ob ti’ jump’éel retiróo yaan u beeta’al Estados Unidos, le beetike’ tu k’áataj ka payalchi’inako’on tu yóok’lalo’ob.
Jk’iin Josée’ ku ya’alik ka bin ktich’ kts’íik k’abil ka’alikil u ya’alik u t’aanil ti’al u béendecirta’alo’ob. Ku ts’íibóoltik ka laj jóok’ok ba’al tu beel, ti’al ma’ u ja’ak’sal u yóol mixmáak mix xan ka yanak mixmáak kúulpachkuunsik ba’ax ku beetiko’ob. Táaka’anen ichil jump’éel najil k’uj jáalk’ab u tuukul, tu’ux ku k’a’amal ka’atúul ko’olel u yaabiltmajubáajo’ob ts’o’okole’ ku chíimpóolta’alo’ob xan. Leti’obe’ ma’ yanchaj u cha’ak u k’abo’obi’ ts’o’okole’ yóok’olo’obe’ ku k’áaxal u’uts ts’íibóolalo’ob ku jóok’ol ti’ uláak’ máako’ob táakano’ob te’e najil k’uja’.
Kex beey ma’ jaaje’, yaan u najil k’uj Iglesia Episcopal San Lucas, ti’ p’aatal tu baantail Santiago. Kristianail múuch’il, katolikáa, ma’ romanaai’, te’ela’ ku jóolméek’ta’al LGBTTTIQ+ kaaj yéetel ku táakbesa’al ichil tuláakal ba’ax ku k’iimbesik. Ba’ale’, bix u chikpajal San Lucas ichil jump’éel kaaj ma’ táan u k’éexel u tuukul mix jump’íiti’. U k’a’ananile’ ku páajtal u yila’al weye’, tu’ux ku chíimpolta’al u noj ba’alil tuláakal máak.
Yáax ko’olelo’ob
Ma’ tuláakal aanglikanáa/ éepiskopal najil k’uj yaan tu lu’umil México ku je’ik joolnajti’obi’ mix xan ku táakbesiko’ob máak je’el bix u beetik San Lucas, beey tu ya’alaj teen Patricia Venegas. Le je’ela’ ku beetik u yantal chéen jump’éeli’, ma’ chéen tu baantail nojol-lak’in, chéen leti’ yaan ichil tuláakal u noj lu’umil México: jump’éel jela’an tuukul ti’ le k’iino’oba’. Patriciae’ juntúul ko’olel mantats’ u bini’, táaka’an ichil Junta páarrokial, ts’o’okole’, je’el bix in wilike’, juntúul máax aja’an u yóol yéetel ku jach táakpajal te’e najil k’uja’. Juntúul ko’olel uts u yóol, yaan k’iine’ ku yáantiken ti’al u walak’tik u wáalil u áanalte’il payalchi’ob (Libro de Oración Común) yaan uláak’ k’iino’ob xane’ ku ye’esikten ba’ax unaj u beeta’al ti’al Éeukaristikáa k’iimbesaj. Le ken ts’o’okoke’, le ken laj xi’ik máake’, ku tsolik teen Éepiskopal najil k’uje’ leti’e’ k’ajóolta’an xan beey Iglesia wa Comunión Anglicana.
Kóomunioon Áanglikanae’ leti’e’ u kiik Óortodoxa najil k’uj yéetel u láak’ Katoolikáa Romanáa, ma’ jump’éel seektai’ mix xan u patjo’ol chéen juntúul máaki’. Yaan jayp’éel ba’al jela’antak ti’ bix u beeta’al k’iimbesajo’ob, ba’ale’ u ya’abil ba’ax ku oksajóolta’ale’ óoli’ juntáakalili’obe’. Ichil katóolikáa romáana k’iimbesajilo’obe’ ya’ab chíimpolal ku táakbesa’al le ken yanak u xolikubáaj máak, beyxan ku yantal u chan loxik u tseem máak óoxtéen ka’alikil u ya’alal “in si’ipil”. Ba’alo’ob je’el bix le je’ela’ ma’atech u táakbesa’al ichil éepiskopal miisa, te’elo’ tuláakal ba’al ku beeta’al ich ki’imak óolal yéetel k’iimbesajil. Mina’an mixba’al e’esik yaan u si’ipil máak, mix xan mixba’al e’esik u yaatal u píix máak. Ichil u pik’il ju’unil tu’ux ku ts’a’abal k’ajóoltbil u najil k’uj San Lucase’ ts’íibta’an:
“Éepiskopalil San Lucas najil k’uj ti’ u kaajil Jo’, ku ch’a’ak u yóol ti’ Éepiskopal najil k’uj yaan tu lu’umil Estados Unidos, tumen te’elo’ suuk u táakbesa’al máak ichil ba’ax ku k’iimbesiko’ob ichil u kuxtalo’ob yéetel ba’ax ku jaajkúunsiko’ob, náach ti’ péech’óol wa ti’ junpáaykunsajil”.
Je’ek’ab u tuukul, tumen ku ts’áak tak u páajtalil u yantal ko’olel ku kaambal ti’al u beetik u xk’iinil. Tu súutukil úuchik in bin ti’ séerbisioe’, xunáan Laydae’, máax táaka’an xan ichil Junta páarrokiale’, tu beetaj u jo’olpóop eukáaristiko láaikoil. Leti’ máax beetik jayp’éel ba’al k’a’anan ichil le miisao’, jump’éel ti’ le ba’alo’oba’, leti’ u ts’a’abal biinóo tu súutukil kóomunion. Tu noj kaajil Jo’e’, xuulul mina’an préesbiteráa ko’olel tumen jach ma’ úuch ku je’ets’el San Lucasi’, ba’ale’ kin tukultik ma’atáan u jach xáantal ken yanak juntúuli’.
U jo’olpóopil jejeláasil kuxtal
Jk’iin José Vieira Arrudae’ leti’ máax beetik u jk’iinil San Lucas. U k’ajla’ayile’ yaan ba’al u yil yéetel áapostol xma’ u’uyaj t’aan yéetel ch’a’apachta’an. Tu máansaj 27 ja’abo’ob beey katolikóo romanoil jk’iinil, ts’o’okole’ ti’ yanchaj xan óoxp’éel ja’abo’ob tu najil k’uj Monjas, tu’ux tu beetaj u j-áantajil u nojochil jk’iino’ob. Ichil jump’éel k’iimbesajil beeta’ab ich íinglese’, tu payalt’antaj juntúul préesbiteráa éetajil, táant u k’uchul tu lu’umil Estados Unidose’, ti’al ka’aj u xok éebanjelio yéetel xan ti’al u t’oxik kóomunion. Le ba’ax tu beetaja’ tu na’ataj leti’ beey jump’éel bix je’el u páajtal u yutsil k’amik u wu’ulab. Ba’ale’ ma’ beey ila’ab tumen u nojochil jk’iino’ob Monjasi’, mix xan tumen u obiispóoil Yucatán. Le beetike’ yóok’lal ba’ax tu beetaja’ yanchaj u jóok’sa’al ti’ Monjas. Tu paachil k’iine’ tu túumbenkunsaj u yóolil beey jk’iine’, ichil Áanglikanail najil k’uj, ts’o’o’okole’ yéetel u yáantajil uláak’ éeposkopal katóoliko’ob, láayli’ wey kaja’ano’obe’, tu káajsaj San Lucas, yáaxe’ chéen ti’ jump’éel chan naj, ts’o’okole’ ti’ jk’e’ex tak tu’ux yano’ob walkila’.
Jk’iin Josée’ ku t’aan óoli’ je’el bix u t’aan u páastorilo’ob Pare de Sufrir, ba’ale’ ku yúuchul tumen ti’ síij Portugal; chéen ba’axe’ mixba’al u yil yéetel le réeligion je’elo’. Ka’aj binen in wu’uy jump’éel u miisaile’, tin wilaj tse’ek tu beetaje’ jach naats’ u máan ti’ jump’éel réeligioso yéetel poliitikóo ba’al; tse’eke’ ku t’aan yóok’lal yaabilaj, ba’ale’ ma’ ichil ch’uujuk tuukuli’, je’el bix u beeta’al tumen u tuláakal máak. Tu k’áatchi’ibtaj máaxo’ob jets’ik ku yaabilajo’ob ichil kristíianoil tuukul, ba’ale’ ku péech’óolalo’ob yóok’lal u ch’i’ibal wíinik, beyka’aj taak’in yaan wa bix u bonil u yoot’el máak.
Tu chúumukil u tse’eke’ tu táajt’antaj máaxo’ob ku ya’alikubáaj kristiiano’obe’ ba’ale’ ku jumpáaykunsiko’ob LGBTTTIQ+ kaaj. Ts’o’okole’ tu ch’a’achi’ibtaj ba’ax úuch tu kúuchil kóongreso Yucatán, tu k’iinil yéeytambal ti’al u je’ets’el wa ku páajtal wa ma’ u ts’o’okol u beel xiibo’ob yéetel xiibo’ob beyxan ko’olel yéetel ko’olel, ts’o’okole’ u jach yajile’, leti’ úuchik u bin tak u xpayal chi’iilo’ob tak te’elo’. Jach chika’an u yáantajil San Lucas ti’ u jejeláas bix u yantal yaabilaj ichil wíinik. Jk’iine’ ku páajtal ka’ach u chan luk’sik jump’íit u ts’u’uyil u t’aan wa tak ma’ u ya’alik mixba’al tu yóok’lal, ba’ale’ tu ch’a’aj u yóol u t’aan ti’ le je’elo’, le beetik tu ye’easaj u k’a’ananil yéetel u táakmuk’tajil ku ts’áak’ ti’ tuláakal máak.
Jump’éel ti’ le noj tuukulilo’ob jets’ik bix u na’atal u réeligiosoil tuukule’, leti’ u je’ets’el sexualidade’ jump’éel utsil siibal ku ts’a’abal tumen Yuum K’uj, yéetel unaj jáalk’ab u kuxtal wíinik yéetel. Jach sáasil jeets’el ti’ u pik’il ju’unil tu’ux ku ts’áakubáaj k’ajóoltbil: “Ichil najil k’uje’ JE’EL BA’AXAK yaabilaj ku ki’iki’ óolta’al. Kchíimpoltik u ts’o’okol u beel máak kex juntakáalili’ u máakil. Kchíimpoltik u ts’o’okol u beel máak ichil paklan xiibil wa ko’olel”. Ma’ tu páajtal u yantal uláak’ bix u je’ets’el t’aan. Gaay nuupo’ob u k’áat u ts’o’oks u beelo’ob ich najil k’uje’, tu yóok’lal mina’an a’almaj t’aan tu’ux ka chíimpolta’ak ts’o’okol beel ichil paklan xiib wa ko’olele’, yaan jump’éel páajtalil u ti’alo’ob te’ela’.
Tak jk’iin Josée’ yaan u yíicham, tumen ichil Iglesia Éepiskopale’ ma’atech u k’áatik ma’ u ts’o’okol u beel máak tu yóok’lal. Ba’ax ku jaajkúuntike’ ts’o’ok u beetik u táakpajal óoxtéen, ichil óoxp’éel ja’ab xan, ichil U Xíimbalil Óorgullóoo, tu’ux táakpaja’an xan uláak’ máako’ob táakano’ob ichil San Lucas najil k’uj, ts’o’okole’ ma’ seen úuche’ táakpaj u meyajilo’ob Día Mundial Contra la Homofobia, ti’ junsúutuk tsikbal yanchaj yóok’lal Diversidad Sexual. Ti’ yóok’ol kaabe’ ma’ ya’ab jk’iino’ob yaan je’el bix leti’o’, ba’ale’ ku beetik yanak u alab óolalil táan u bin k’éexel ba’al ichil u tuukulil tuláakal ba’ax ku yoksaj óolta’al.
Grey
Aj jaajkúunajo’obe’ jach k’a’anano’ob ti’al San Lucas. Je’el u páajtal u ya’alal u ya’abil máak ku táakpajale’, nojoch máako’ob, u ja’abilo’obe’ ti’ yaan ichil síinkuenta yéetel séesenta ja’abo’ob, ba’ale’ yaan xan nuupo’ob ku biino’ob yéetel u paalal, je’el bix u yúuchul yéetel Pablo, Douglas yéetel u paalil Moncho. Te’elo’ ku taal xan júubilado máako’ob siijilo’ob Estados Unidos ba’ale’ kaja’ano’ob Jo’. Le beetike’, San Lucase’ ku jóok’sik ka’ap’éel séervicio religiosos, jump’éele’ ti’al kaaj íingles u t’aan yéetel uláak’e’ ti’al méexikaano’ob. Ba’ale’, suuk yila’al griingos tu súutukil táan u ya’alal miisa ich káastelan t’aan yéetel xan méexikaano’ob tu súutukil táan u ya’alal miisa ich íingles.
Éepiskopal kaaje’ láayli’ jach chichane’ le beetik tuláakal ba’al ku yu’ubik chéen ichilo’ob ku yúuchul. Máaxo’ob ku biino’obe’ ku te’eskuntikubáajo’ob ich ki’imak óolil yéetel ti’al u payalchi’il Paadrée Nuestrooe’ tuláakal ku machik u k’abo’ob yéetel tu beetiko’ob jump’éel wóolis. Tu súutukil táan miisae’, le ken k’uchuk u yoorail u paklan ts’íibóolta’an jeets’ óolale’ ma’ chéen ku tich’ik u k’ab máak, ku méek’kubáaj máak yéetel ku máan u xiiximbalto’ob tuláakal le kúuchilo’ ti’al ma’ u p’áatal ma’ u te’eskunta’al mixmáaki’. Ba’alo’ob je’el bix le je’ela’ ku mu’uk’ankúunsiko’ob u táakbesa’al u kaajnáalilo’ob grey, ma’ chéen junmúuch’ máako’ob mina’an u k’aaba’ob je’el bix u yúuchul ichil katoolikáa romaana miisail. Ts’u’uts’, méek’, tíich’ k’abe’ ma’ jump’éel ba’al mina’an u beelali’, ku ye’esiko’ob bix u yutsil paklan biinsikáaj máak ichilo’obi’.
Máaxo’ob ku táakapajalo’ob te’e najil k’uja’ ku beetiko’ob óoli’ beey jump’éel nojoch baatsil, tak yóok’lal bix u líiksikubáajo’ob ti’al u beetiko’ob wa ba’ax. Tuláakal máak u k’ubmaj u yóol ti’al u beetiko’ob ba’ax k’a’abéet te’elo’: u cho’oko’ob le kúuchilo’, u míiso’ob, u biinsa’al gáayetáa yéetel refreskóo’ob, ichil uláak’ ba’alo’ob. Yaan ti’ob u kuuch u líik’siko’ob jump’éel najil k’uj u kanmaj meyaj tu juunal yéetel ku kanik jóok’ol táanil. Ichil ba’ax ku beetiko’obe’, yaan ka’ap’éel noj meyajo’ob ku beeta’al jumpáay ti’ le najil k’ujo’. Patricia Venegase’ ku yáantik ko’olelo’ob, je’el bix a’alanil ti’ jump’éel tsool ts’íibil meyaj San Lucase’, leti’e’ “ku yáantik máak ti’al kaambal, ti’ ba’ax k’a’abéet ti’ yéetel ti’al u yantal ba’alo’ob ku k’a’abéetkunsik máak ti’al u kaláanitk u wíinkilal”. Uláak’ meyaj ku beeta’al tumen máaxo’ob ku táakpajalo’ob San Lucase’ leti’ úuchik u beeta’al u najil Casa del Buen Pastor, tu baantail u múuch’kajtalil La Guadalupana. Ti’ oochelo’ob jóok’sa’ane’ páatchaj in wilike’, jump’éel naj beeta’an yéetel che’, te’elo’ táan u yila’al wa ku páajtal u yutsil biinsikubáajo’ob yéetel kajnáalo’ob yano’ob te’elo’, tumen ku xíimbalta’alo’ob ka’atéen ichil jump’éel winal, ti’al u yutsil t’a’anal u yóolo’ob yéetel xan ti’al u chan k’iimbesajo’ob.
Je’el bix u ts’áako’ob áantaj mantats’ ti’ LGBTTTIQ+ kaajile’, ku kaxtiko’ob uláak’ bix u yáantiko’ob óotsil máako’ob yéetel máaxo’ob ch’a’pachta’an u paacho’ob. Beyxan yaan ti’ob jump’éel chan mayakche’ tu’ux u ts’áamo’ob u yoochel Matthew Shepard, juntúul táankelem xi’ipal kíinsa’ab tumen u p’eekil wíinik, yéetel Harvey Milk, juntúul xi’ipal jach k’ajóolta’ab yóok’lal meyaj tu beetaj yéetel tumen juntúul políitikóo gay, láayli’ xan kíinsa’abe’; beey xan ts’a’aban u yoochel juntúul ko’olel kíinsa’ab yéetel ti’ yaan xan u ti’al Javier Valdés, juntúul jts’íib péektsil kíinsa’ab. Ts’a’aban xan jump’éel nojoch ju’un ti’al u chikbesa’al Ayotzinapa, ts’o’okole’ le je’elo’ jump’éel ba’al mix juntéen in yáax ilmaj ti’ jump’éel najil k’uj. Yóok’lal le bix ts’a’aban le mayak che’o’ jach jats’uts yanik yéetel yaan u muuk’ tumen ku chíimpoltik máaxo’ob p’ata’ano’ob ich tu’ubsajili’.
U jejeláas kuxtalilo’obe’ je’el u ketiko’ob jump’éel miisae’
San Lucas ku ye’esike’, ma’ tuláakal jaajkúunajil ku máan yóok’ol wíinik, ku péech’óolal mix xan ku p’áatal ichil k’alabil tuukul. Yaabilaj ku yantal -ma’ chéen tu’ux ku síijil yéetel beetik u yantáal u yóol u tuukulile’- ti’al uláak’ máake’, jump’éel ba’al ku yu’ubal tak tumen máax ma’atech u éejentik mix jump’éel ba’al yaan u yil yéetel Yuum K’uj. U tuukulil le najil k’uja’ leti’ u kaxtik u ye’esik uláak’ bix je’el u páajtal u yúuchul tuukul yéetel bix je’el u páajtal u beetik ba’al juntúul kristiaanoil máak. Je’el bix u ya’alik jk’iin José:
“Unaj jach sáasil ti’al tuláakalo’one’ex, wey San Lucase’, keetil kuxtale’ leti’e’ ba’ax asab k’a’anano’ tak tu táan sujuyil, beyxan u ch’a’abal óotsil ti’ wíinik tu táan a’almaj t’aan yéetel, u túumbenkunsik u yóol máak asab k’a’anan ti’ ba’ax je’ets’ unaj u beeta’al tumen kaaj”.
Najil k’uj u jets’maj u tuukul ti’ le ba’alo’oba’ unaj u chíimpolta’al tumen tuláakal máak yaan yóok’ol kaab.
